Bár a fiatal álláskeresők körében alapvető elvárás a rugalmas munkaidő, cserébe ők sem utasítják el a túlórát abban az esetben, ha az nem fordul elő rendszeresen. Rugalmasságért cserébe tehát rugalmasság jár – ez derült ki a JobsGarden legújabb kutatásából, amelynek középpontjában a munkaidő jellege, mértéke és a fiatal munkavállalók túlórához való viszonya állt.

A mintegy 15 éve a HR-iparág élvonalába tartozó, magyar tulajdonban lévő JobsGarden saját kutatása során 20 és 30 év közötti álláskeresőket kérdezett meg a munkaadói és munkavállalói rugalmasság kérdésköréről, azon belül is arról, hogy mi a véleményük a munkaidőről és a túlóráról. A válaszadók közel 70 százalékánál elvárás a rugalmas munkaidő. A kötött munkaórát választók közül 20 százalék preferálja a korábban kelést, azaz a 8-től 16:30-ig tartó sávot, és 10 százalékuk dolgozna 9-től 17:30-ig. A home office is népszerű a fiatal munkakeresők körében: a megkérdezettek közel fele preferálja azt a munkahelyet, amelyik nyitottan áll ehhez a kérdéshez. „Az Y és Z generációs munkavállalók ma már elvárják a munkaadójuktól a rugalmasságot, és azt, hogy a munkaidejük is rugalmas legyen. Ha választásra kerül sor, a többség azt a munkahelyet részesíti előnyben, ahol nincs megszabva, hogy 8-tól 16:30-ig akkor is bent kell ülni az irodában, ha nincs annyi munka. Ez persze rugalmasságot követel a munkáltatótól is, de a verseny egyre kiélezettebb, így sokan alkalmazkodnak az elvárásokhoz.” – mondta Paulovics Éva, a JobsGarden ügyvezető igazgatója. A nem reprezentatív kutatás során a túlórára is kitértek: tízből hat munkakeresőnek nem jelent problémát a többletmunka, abban az esetben, ha ez nem fordul elő rendszeresen. A további válaszadók három, 12,5 százalékos csoportra oszthatók aszerint, hogy egyáltalán nem tolerálják a túlórát, vagy csak akkor foghatók rá, ha azt ki is fizetik nekik, illetve egyáltalán nincs ezzel problémájuk. „Tapasztalataink szerint, és erre vonatkozó kérdésünk a mostani kutatásunkban is volt, a fiatalabb generációkat egyre inkább motiválja az értékközvetítés, és az, hogy valóban hasznosan teljen az az idő, amit a mindennapi munkával töltenek. Ezt bizonyítja, hogy a megkérdezettek kétharmada számára nagyon fontos, hogy munkájával látható értéket hozzon létre.” – kommentálta a kutatást Gárdus Zsuzsa ügyvezető igazgató.