Legalább egy nyelv – általában az angol – ismerete nélkül pályakezdők sem tudnak elhelyezkedni.

Már az egyetemi évek alatt gyakorlatot és biztos nyelvtudást kell szerezniük a fiataloknak, ha meg akarnak felelni a feltételeknek. A pályázókkal szemben ugyanis elvárás a legalább egyéves szakmai gyakorlat és legalább egy idegen nyelv ismerete. A szakmai gyakorlatot például a webfejlesztők könnyen megszerezhetik egyetemi tanulmányaikkal párhuzamosan, az informatikusok viszont egy bizonyos ponton túl már nem fejleszthetik szaktudásukat az angoltudás nélkül.
 

Korántsem mindegy azonban, hogy a fia­talok csupán a szaknyelvet értik, beszé­lik, vagy tárgyalóképesek is angolul. Kü­lö­­nö­sen a multinacionális vállalatoknál van szükség arra, hogy a külföldi partnerek­kel, kollégákkal flottul tudjanak érintkez­ni, tárgyalni a magyar szakemberek – mondja Se­re­met Mó­ni­ka, az ITJobs HR Tanácsadója. Ezért – teszi hozzá – szerencsés külföldi tanulmányúton vagy külföldi munka során erősíteni a nyelvtudást.

A keresett nyelvek közé tartozik az angol mellett a német, amelynek ismeretét gyakran írják elő például támogató funkciókat ellátó vagy szerverüzemeltetést vég­ző cégek.

Ám míg a fejlesztőktől ritkán várnak el az angolon kívül más nyelvtudást, addig a támogató feladatokat ellátó vállalatok mind gyakrabban keresnek „ritka” nyelveken – például hollandul, újabban lengyelül – beszélő munkatársakat. S a beszédszintű tudást szó szerint kell érteni, hiszen nem csak a támogató funkciók­nál gyakori, hogy telefonon kell tudni kommunikálni – például indiaiakkal is, akiknek az angol kiejtése európai fülnek bizony nem könnyen érthető.

Szolgáltató nagyhatalom?

Kóthay Péter, a Kelly Services Hungary informatikai üzletágának vezetője úgy becsüli: az informatikusok legföljebb 15-20 százaléka beszél jól angolul vagy németül, holott legalább kétszer ennyire volna szükség. Fehér hollónak számítanak az „egzotikusabb” nyelveken beszélő informatikusok, pedig a magyarországi támogató- és szolgáltatóközpontokba például arabul, oroszul, franciául, spanyolul beszélő szakembereket is keresnek.

A hiánynyelveket jól beszélő, informatikai tudásukat viszont gyorstalpalón, belső továbbképzéseken erősítő bölcsészekkel igyekeznek kitölteni a szolgáltatóközpontok; az egyszerű, sematikus helpdesk-feladatokat ellátó dolgozók továbbképzéséhez azonban évek kellenek.
 

A nyelvvizsga nem garancia

Ami a vezetői pozíciókat illeti, esélytelen a magasabb beosztásokra az az informatikus, aki – legyen bármilyen magas szintű a végzettsége – nem tárgyalóképes legalább egy idegen nyelven. Ezeken a posztokon a különleges nyelvek ismerete a magabiztos angoltudás nélkül nem elég; ám hogy mi számít tárgyalóképes nyelvtudásnak, azzal Seremet Mónika szerint a jelöltek sincsenek mindig tisztában. Nos, ötös skálán értékelve a nyelvtudást, az ötös felel meg az anyanyelvi szintnek, multinacionális cégeknél pedig legalább hármas-négyesnek megfelelő nyelvtudást várnak el a vezetőktől.
 

Hazai tulajdonú vállalatoknál szerinte valamivel kevésbé hangsúlyos a nyelvismeret, de azért cége válogatja, hol mennyivel elégszenek meg. Egyes területeken elegendő lehet az angol nyelvű levelezés, riportolás, a szolgáltató ágazatokban viszont a multikhoz hasonló igényekkel lehet találkozni, és a – gyakran külföldi megbízásra – fejlesztő cégek sem lehetnek meg a nyelvet jól beszélő munkatársak nélkül – mutat rá Kóthay Péter. Ilyen helyeken nemcsak a projektvezetőktől, hanem például az értékesítőktől is elvárják a jó angoltudást.

Bár sok vállalat kiköti, elsősorban mely egyetemekről, főiskolákról vár jelentkezőket, általánosságban elmondható, hogy a diploma és a jó nyelvtudás együtt esszenciális, ám az Itjobs tapasztalatai szerint az ötös skálán hármas-négyes nyelvtudás kompenzálhatja, ha a diplomát kevésbé jó nevű főiskola állította ki.

Bizonyos életkor fölött viszont a nyelvtudás – akármilyen magas szintű – már nem nyom olyan sokat a latban. A tapasztalt szakemberek – nyelvtudással vagy anélkül – általában vezetői beosztásokat keresnek, magasabb bérigénnyel, mégpedig jórészt kapcsolataikon, nem állásközvetítőkön keresztül.

2009. Április

Forrás: IT business